2014. november 20., csütörtök

Kutya hideg lesz, kell egy kabát

Mostanság az esti elfoglaltságom, hogy  kutyaruhákat kötök.
Nem, nem megrendelésre és nem, nem adtam el még egy darabot sem. Csak úgy!
Igenis van ilyen! Van fonalam, van időm és van kedvem.
Én, aki nagy horgoláspárti vagyok, mostanában kötök. Vagyis most tanulom....
.... és élvezem! :)
Sajnos a modelljeim nem nagyon maradtak nyugton, így nem lettek valami jók a képek.



Ez az esők között készült. A hátára az van "írva", hogy I LOVE CAT.  Olyan poénosnak gondoltam. ;)











A kedvenc fazonom és ami a legkönnyebb számomra, ezek:



Sajnos leírást nem tudok adni, mert a kötését még olvasni sem tudom, nemhogy leírni! :( Ezek képek alapján készültek hasraütés szerűen.
Nincs 2 egyforma méret, hiszen nincs 2 egyforma kutya sem. 
Majd jó lesz valakire. :)

2014. november 16., vasárnap

Minnie Mouse Party

Jó idő telt már megint el, de nem voltam nyugton addig sem. Most kezdem időrendben visszafele.
A hétvégén volt a legkisebb porontyom szülinapi partija.
A Minnie mánia még nem múlt el, így adott volt a téma! :)
Úgy döntöttem, hogy a mostanában létrejött szokástól eltérően, nem egy játszóházban, hanem itthon tartjuk a szülinapot. Nekem otthonosabb, meghittebb és nagyobb kreativitást igénylő feladatnak tűnik.
Tehát nekiestem a keresgetésnek.
Maradt Royal Icing-em a tortára, fekete, fehér és piros, így a színeken sem kellett gondolkozni.
Lássuk mi is készült: (Pinterest a beszerző forrásom, mint mindig)
1. Meghívó

Ezzel nem volt sok gond, betűtípust letölteni, kinyomtatni, újra kinyomtatni (mert a másik gépen nem voltak meg ezek a fontok, így jpg-be kellett elmenteni és nyomtatni), ragasztani.

 2. A szülinapi üdvölő girland (én így nevezem ;) )


Ez már egy kicsit tovább tartott, mert tökéletes pöttyökre vágytam. A lyukasztóval gyártottam rengeteg konfettit, majd szemöldök csipesszel egyesével ragasztgattam rá a pöttyöket a masnikra. Nem értem, hogy a barátnőim szerint miért nem vagyok normális!!! :D

3. Ajtódísz


A kezének mind a 2 oldala ki volt festve. Ahogy fújt a szél, mintha integetett volna! :)
Szomorú voltam, mert fenn hagytam Minniet, úgyis jön a család másnap. Reggelre leszakította a szél, csak a feje maradt. A többit a kutya cafatokra szedte! :(

4. Poharak


Mindenki megkapta az ovis jelét. Nem úsztam meg 4-el, heten voltak, mint a gonoszok! :)

5. A szülinapi sapkák




6. A torta

7. Játék

Ne maradjon Minnie fiú nélkül, a játékba Mickey is beszállt.


A színes darabokat eldugtam, aki megtalálta kapott egy csokit. :)

+1. Az ajándék


Mindenki kapott egy érmet, aki itt volt.

Nagyon jó buli volt, legalábbis az ünnepelt szerint. Megérte az egy hét! :)


2014. március 9., vasárnap

Az én Minnie-m

Hétfőn hazatért a legkisebb porontyom az oviból, hogy ő a farsangon (szerdán) inkább Minnie egér szeretne lenni. Már be is jelentette az óvónéninek!

Akkor nézzük is az előzményeket:
1. Most költözünk, még folyamatban van, mindenünk zsákokban, dobozokban, amit 1 hét alatt szét is durtunk, mert a szekrények még nincsenek itt!
2. Megbeszéltük, hogy Angelina, balerina lesz, mert van tütünk is hozzá és őt szeretjük is.
3. Semmi időm extra dologra (1 házat összepakolok, 1 házat kipakolok, 3 gyerek, 1 FÉRJ + munka)
4. Nincs semmink hozzá, csak 2 fül, amit pakoláskor megtaláltunk.

A jelen:
Az anyuka eldob a kezéből mindent, nekiáll jelmezt varrni. A pakolás megvár. Az az öröm, ami a Hercegnőm arcára kiül, mindennél többet ér.

Most azt nem írom le részletesen, miként készült, mert magam sem tudom. Önkívületi állapotban varrtam. :)


Volt egy pink felsőm, ami arra várt, hogy alakítsak rajta egy kicsit. Persze nem ennyire, kicsit kellett volna magamra igazítani.
A pöttyöket úgy oldottam meg, hogy közbélést vasaltam egy lepedő anyagra, majd kivágtam vagy 50 karikát és hobby ragasztóval rögzítettem.
Varrtam fekete szűk nadrágot és ujjat is a ruhára.


.... mert a gyerekért mindent! (Mindent???)  :)

2014. március 8., szombat

Mit kezdjek a konyha ablakkal???



Vééégre elköltöztünk!!!!
Ez lehetne tényleg jó hír is számomra, de a káoszok káoszát éljük át. Hamarabb hagytuk el a régi házunkat, mint gondoltuk, így elég sűrűn kerülgetni kell még a mestereket, mindamellett, hogy nem találok semmit meg! :)
Miután 2 hétig végignézték az utcán sétálók (sétáló utcában lakunk), mit csinálok az üres, konyhának szánt helyiségünkben, végre megérkezett a konyhabútor és megcsinálhattam a FÜGGÖNYt!!!! Igen ám, de milyen kell egy konyhába?

My doily curtain
A kész függönyöm

Elképzelésem az volt, vagyis ötleteket szereztem a Pinterest-en:

Szerelem első látásra!!!

Szerelem második első látásra!!!
A probléma ott kezdődött, hogy milyen anyagból is van???? És itt nem a csipkére gondolok, azok vannak, régóta gyűjtögettem Őket.
Napokig kerestem, több nyelven is, de olyat nem találtam, ami elérhető áron van számomra. Főleg az volt a fontos nekem, hogy pamut legyen.
Már feladtam, mikor eszembe jutott, hogy egy kedves barátnőmtől kaptam egy sálat, amit ő készített. Heurééééka!!! Ez az az anyag!!!!
Megtudtam tőle, hogy tejszűrő (túrókészítő, sajtkészítő) anyagnak hívják. Itt nálunk is van az anyagboltban. Én meg bejártam virtuálisan az egész világot érte!


A pelenka anyagnál vékonyabb, a géznél vastagabb, sűrűbb szövésű. Szóval tökéletes!  :)
Alapból natúr színe van, ami pont jó nekem, mert az egész háznak ilyen hangulata van. Ráadásul ismervén magam, fehér nem lett volna jó választás.


Elkészítése pofon egyszerű, kiforraltam az anyagomat, hogy nyugodtan összemenjen, megpuhuljon és a színéből is veszítsen egy kicsit, majd beszegtem 2 oldalát. A másik kettőt nem kellett, mert csak 80 cm széles, így maradt az eredeti szél.
Kikeményítettem a csipkéket, cukros vízben, mikor megszáradtak, kézzel rávarrtam. Ennyi!!!   ;)



Jöhet a nappali és a háló függöny. Ötletem ide is van ám!!! :)



2013. december 23., hétfő

Öröknaptár

Régóta meg akartam csinálni ezt az öröknaptárt, de az idei karácsonykor jött el a pillanat, hogy meglepjem vele az Anyukámat (még nem látta ;)  ). Ne is mondjam, mennyi van a neten belőlük!


Elég sok mániám van, de a mostani munkámmal kapcsolatban hármat jegyeznék meg:

  1. Amit én is meg tudok csinálni, azt nem veszem meg.
  2. Ha lehet, megpróbálom megcsinálni a legkevesebb költségvetésből.
  3. Mindig változtatok rajta, soha nem csinálok pont olyat, mint amilyet láttam.
Napokig azon gondolkoztam, hogy oldjam meg a "körkérdést". Arra jutottam, hogy pezsgős dugókat vágok karikára, majd arra ragasztok papírkorongokat, amikre ráírom a neveket. A végén lemaradt a papír, mert nincs körlyukasztóm, kézzel meg nem lettek tökéletesek a körök.

Íme a parafa karikák.
Erre festettem rá ecsettel a neveket és a dátumokat. De előtte gondosan lecsiszoltuk. (Nem elírás a többesszám, a középső utódom segített)


Kerestem egy lécet, amire pedig a CSALÁD, SZÜLETÉSNAPOK, NÉVNAPOK szöveget festettem. És persze ne felejtsem el mondani, a hónapok rövidítéseit sem.


Miután egy jó ideig eljátszottam a nagy család dátumaival, nem maradt más, mint ragasztópisztollyal szalagokra rögzíteni, majd az egészet a léc hátuljára is ragasztani.



Ha a pezsgő árát nem számoljuk, ami alapját képezte a dugógyűjteménynek és a kandalló elől ellopott lécet, akkor sikerült igen alacsony költségvetésből kihozni megint. Sokkal nagyobb az örömöm, mintha megvettem volna akármennyiért is!!!!!










2013. december 11., szerda

Hóhenger

Hógömbnek azért kis túlzással  sem nevezném, szerettem a matematikát az iskolában!
Elegem lett, hogy a facebook minden ötödik posztja a hógömbökről szól. Mérgembe nekiestem és gyártottam, mert csak 5 perc. ;)
Persze nem egyet, hanem akkor mindjárt már 3-at. Mégiscsak ennyire van igény.



Elkészítése tényleg egyszerű. Fogunk egy hóesésbe illő figurát, ragasztópisztolyt, csillámokat, glicerint, vizet és persze valamilyen üveget.
A pisztollyal rögzítettem a kupak belsejébe a figurát. Az üveget feltöltöttem majdnem teli, vízzel és valamennyi glicerinnel. Arányt nem tudok mondani, mert hasamra ütöttem. Azt olvastam így is lehet, nem kell pontos arány. Mivel mind a háromnál így csináltam, nem látok különbséget. Egyébként kb. fél dl glicerint öntöttem a legnagyobba.
A kicsi hóemberrel kezdtem, neki a forró ragasztóba nyomkodtam csillagokat.




Majd a feltöltött üvegbe beletéve rácsavartam. A folyadékba raktam ezüst csillámot és még csillagokat.




Az üveget a végén kicsinek találtam, a többiek nagyobbat kaptak.


Mivel az üveg szájánál nem jól látszik a figura, vágtam egy parafadugó darabot, beragasztóztam és csillámot szórtam rá. Így jobban kilátnak az üvegből. :)

Íme a csapat:


...és akkor jön az én tapasztalatom.
1. A ragasztópisztoly nem minden kupakra ragasztja rá a figurákat. A maci a hóesésben elesett! :(
2. Nem mindegy milyen csillámot szórunk bele. Sőt!!! A csillám nem is jó választás, könnyebb a glicerines víznél, nagy felhőben a fejük felett összeáll. Itt a hóvihar után nem tisztul ki az ég. :(
3. Egyiknél sem sikerült teljes légmentes hógömböt csinálni, pedig ahogy írták, még folyt is ki belőle, mikor rácsavartam. :(

Persze a gyerekek ebből semmit nem vettek észre, nekik nagyon tetszik!!!




2013. december 7., szombat

PET Puff

Megint egy újrahasznosítás...


Az egyik kötött puffomba hungarocell (stiropol) golyókat töltöttem, mert arra olyan jó ráülni. Igen, egy darabig, míg nem nyomódnak össze benne. Az én Drágám úgy szereti nézni a tv-t, ha a lába az asztalon van. Részben megértem, mert a mostani foteljeink csak így kényelmesek, na de azért....
... kell neki egy lábtartó!
Találtam rengeteg ötletet. Egy megfogott, amihez nem kell még szinte pénz sem. Pl.: EZ

Én így csináltam:
 Először is megittunk rengeteg tejet. Csak egyformákat! A piros is olyan, csak csökkentett zsírtartalmú. Az nem nagyon fogyott. ;)



tisztítva, címkétlenítve
Sajnos a képek vagy eltűntek vagy nem is csináltam, így csak a végeredményről vannak. :(

  • Elmostam, címke mentesítettem és egy kört formáltam belőlük. 
  • Fogtam széles ragasztószalagot és szorosan körberagasztottam az egészet.
  • Kartondobozt szétnyitottam, körberajzoltam a palackokat és kivágtam 2-szer a kört.
  • Az oldalának kivágtam egy téglalapot a palack magasságának és a kör kerületének megfelelően.
  • A ragasztószalaggal ráerősítettem a tetejét, alját, majd az oldalát.
  • Végül horgoltam rá egy huzatot.
Meglepően strapabíró! Pedig mindig mondom a csajoknak, hogy oldalról ne üljenek rá. Ennyi befektetést nagyon is megért, sőőőőőt!
Ami kimaradt az enyémből, hogy a kartonos bevonás után be lehetett volna húzni vatelinnel, sőt szivacsot is lehetett volna a tetejére vágni. De akkor már nem is lábtartó!!!! :)



Egyébként szeretek rajta ülni, egyáltalán nem zavaró, hogy nem olyan pihe- puha. Sőt elbírja az én átlaghoz képes eltérő súlyomat is.
Még van vagy 2 puffra való palackom, amik arra várnak, hogy felhasználjam. Annak is eljön az ideje! :)